Svéd(frissítő) masszázs

    A svédmasszázs kézzel végzett, az emberi szervezetet mechanikai ingerek által befolyásoló kezelési technika. Egyes keleti masszázsoktól eltérően közvetlen fiziológiai hatásokra épít, ám a személyes törődés érzete a lelki egészségnek is jót tesz. A masszázst ruhátlan testfelületen, vivőanyaggal (krém) vagy anélkül végzik. Az éppen nem kezelt testrészeket betakarják. A vendég jellemzően masszázságyon fekszik vagy masszázsszéken ül. Lehet masszírozni közönséges ágyon és földön is, ám ez a masszőr számára jobban megterhelő.

Eredete

A masszázs egészségjavító hatását az emberiség az ősidők óta ismeri. Európában és Ázsiában is több ezer éves múltra tekint vissza a masszázs irodalma. Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a fogásokat, és a masszázst tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs hatásaival és javallataival is. Ling volt aki Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet („Zentralinstitut für Heilgymnastik und Massage“). Ebben az összefüggésben érdekes megjegyezni, hogy a svédmasszázs az amerikai importjával sajnálatos módon a klubokban honosodott meg, ezzel nagyot vesztve morális értékéből. Ez az oka annak, hogy a 20. századi Európában kerülik a svédmasszázs megnevezést. Komoly intézmények szívesebben csak a "klasszikus masszázs" megnevezést használják.

Részmasszázsok

Hátmasszázs
A hátmasszázs során a vendég a hasán fekszik, bokája alá a masszőr hengerpárnát helyez, hogy izmai ellazuljanak. Ez a masszázs különösen alkalmas a feszültségoldásra. A modern életforma általában megterheli az emberek hátát, ezért is érdemes ezt a testrészt kezelni. A háti szakasz anatómiai értelemben véve a XII. hátcsigolyától az I. hátcsigolyáig tart, azaz a bordás részeket jelenti. A hátmasszázs viszont a keresztcsonttóla nyakszirtig történik. (A csigolyák számozása a svédmasszázs irányát mutatja, mivel az alulról felfelé tart). A hát kezelése során a masszőr külön gondot fordít a lapockaátdolgozására is, amelynek környékén általában fájdalmas izomcsomók találhatók.
Nyak-vállövi masszázs
Hasonlít a hátmasszázshoz, de nem érinti a hát alsó régióját. Hangsúlyos a vállöv izmainak - mellizmok, deltaizom, trapézizom - és a lapocka területének, valamint a nyakizmoknak az átdolgozása. Fejfájás, Vállízület körüli lágyrészek gyulladása (PHS) és más egészségi problémák esetében alkalmazható hatékonyan. Ülve és fekve is végezhető. Ha nincs kizáró ok, a nyak-vállövi masszázs kimozgatással, a lapocka mobilizálásával társulhat. PHS esetén a masszázs kiegészül a kar kezelésével, erős fejfájás esetén a homlok, tarkó, halánték és a vállöv simításával.
Lumbogluteális masszázs
Ezt a nevet valószínűleg szemérmességből használják latinul, noha anatómiai-élettani szempontból igen fontos területről van szó, amelyről nem szégyen beszélni, és a többi testrészhez hasonlóan kezelhető. A lumbogluteális masszázs a farredőtől az I. ágyéki csigolyáig tart (amely közvetlenül az alsó borda alatt helyezkedik el), tehát a far és a derék régióját foglalja magába. Itt található testünk egyik igen nagy izma, a nagy farizom (musculus gluteus maximus), valamint a középső farizom, a kis farizom és a keresztcsont is. A lumbális gerincszakasz mellett fontos idegek kilépési pontja helyezkedik el. A masszázs hason fekve történik, tehát csakis a fartájékot és a derék hátsó részét érinti. Nagyon alkalmas a derékfájások, derékból kisugárzó hátfájások, csípőficam,lumbágó, isiász, csigolyabetegségek kezelésére.
Karmasszázs
A felső végtag kezelése a felkart, az alkart és a kezet együttesen jelenti, tehát az ujjhegyektől a vállig történik. Ezen belül hangsúlyosan a problémás részen dolgozik a masszőr. Fekve vagy ülve is végezhető.
Lábmasszázs
A teljes alsó végtag masszírozását jelenti, a lábujjaktól kezdve a farredőig, de kiterjeszthető a farizmokra is. Magában foglalja a talp átdörzsölését is, de ez nem tévesztendő össze atalpmasszázzsal. Az ugyanis külön képzettséget igényel.
Arcmasszázs
Ez a masszázs nem azonos a kozmetikai arcmasszázzsal; vivőanyag nélkül végzik. Fejfájás, krónikus gyulladások, perifériás facialis paresis (arcidegbénulás) kezelésére alkalmas, a centrális facialis paresis viszont ellenjavallata.
Mellkasmasszázs 
A mellkasmasszázs nem azonos a mellmasszázzsal; a masszázs a bordakosár aljától akulcscsontig tart, azonban az emlők elkerülésével. A masszőr tehát a mellek alatt, felett és között, az izmokon és a szegycsonton dolgozik, és sem férfiak, sem nők esetében nem masszírozza a mirigyesállományt. A mellkason végzett ütögetés hatékonyan szabadítja fel a tüdőgyulladás vagy más légúti megbetegedés, illetve a dohányzás során lerakódott nyákot, amely köhögéssel távozik a szervezetből.
Hasmasszázs
Székrekedés, puffadás, a hasizmok gyengesége esetén hatásos. Habár a hasmasszázs a svédmasszázs egyik része, mégsem végezhető svédmasszőri képzettséggel. Ennek oka, hogy a hasmasszázs közvetlenül a vastagbélre hat. Kizárólag szakképzett gyógymasszőrvégezheti, és ő is csak orvosi utasításra. A kezelés során figyelni kell a húgyhólyagelkerülésére.
Ez a mély hasmasszázs nem tévesztendő össze a laikus által is végezhető egyszerű, nyugtató hatású simításokkal, amelyek csak a test felszínes rétegeire hatnak. De a simításoknál se feledkezzünk meg a helyes irányról, amely szemből nézve az óramutató járásával (azaz a vastagbél lefutási irányával) megegyezik.

Mire jó a svédmasszázs?

• Stresszoldás, lazítás
• Görcsoldás
• Fájdalomcsillapítás
• A bőr, a keringés, a nyirokrendszer állapotának javítása
• Általános közérzetjavítás
• Krónikus fáradtság ellen
• A teljesítőképesség fokozása, az izmok állapotának javítása
• Baleset, műtét utáni rehabilitáció
• A mozgásbeszűkülések kezelése
• Egyes fejfájások kezelése
• Pszichoszomatikus eredetű panaszok (görcsök,emésztési problémák) kezelése
• Krónikus gyulladások
• Ortopédiai megbetegedések kezelése (pl. lúdtalp,discopathiák, csípőficam)
• Reumatológiai megbetegedések kezelése (pl. PHS, Bechterew-kór, lumbágó, isiász, arthrosisok)
• Belgyógyászati megbetegedések kezelése (pl. székrekedés, tüdőgyulladás, keringési zavarok)
• Ideggyógyászati megbetegedések rehabilitációja (pl. stroke utáni állapot, paresis, trigeminus neuralgia)
• Végtagödéma kezelése
• Betegségek, állapotromlás megelőzése (pl. tartósan fekvő betegnél a tüdőgyulladás és az izomsorvadás megelőzése, vagy gipszelt végtagnál a gipsz alatti izmok sorvadása ellen a konszenzuális hatás révén)
A betegségek kezelése magasabb szinten már a gyógymasszázs, illetve a nyirokmasszázs körébe tartozik. Kétséges esetben a svédmasszőrnek is orvosi véleményt kell kérnie.
Mikor nem szabad masszírozni?
Az alábbi listában szereplő tényezők egy része teljes ellenjavallat, azaz az ilyen problémában szenvedő embert nem szabad masszírozni. Más részük csak egyes testtájak masszázsát, vagy pedig egyes fogások alkalmazását zárja ki, de nem a masszírozást általában, illetve orvosi szakvélemény beszerzését teheti indokolttá.
• Láz (ez a legrégebbi ismert kontraindikáció, már Hippokratész is írt róla)
• Fertőző betegség (kiemelten a fertőző bőrbetegségek)
• Akut gyulladás
• Daganatos betegség (a végstádium kivételével)
• Friss trauma, műtét utáni állapot
• Hámhiány
• Vérzékenység, illetve véralvadásgátló gyógyszer szedése
• Rheumatoid arthritis aktív fázisa
• Előrehaladott csontritkulás
• Be nem állított magas vérnyomás
• Ízületi instabilitás
• Egyes szív- és keringési problémák
• Visszeresség (az érintett végtagot nem szabad masszírozni, de máshol lehet)
• Legyengült, alkoholos, beszámíthatatlan állapot
• Terhesség – nem általános kizáró ok, egyes időszakok és egyes testtájak ellenjavalltak, megváltozik a fogások erőssége és jellege, és nem lehet a szokott módon fektetni a vendéget.
• Menstruáció – a masszázs keringésfokozó hatása erősíti a vérzést, a görcsoldó, fájdalomcsillapító hatása pedig megkönnyíti a menstruáció elviselését, ezért a masszázs egyéni mérlegelést és döntést igényel.